A Könyvtár

Mi is az a könyvtár?

 Könyvtárnak nevezik a bármiféle adathordozón rögzített dokumentumok tárolására kialakított helyet, épületet, és az e dokumentumok gondozására, feltárására hivatott intézményt. A tárolt információhordozókat rendszer (katalógus, regisztráció, magyarul jegyzék) szerint rendszerezik, archiválják és az olvasók számára hozzáférhetővé teszik.

                                                                                                                                                                   

Gyűjtőkörük szerint:

• tudományos szakkönyvtár (például műszaki könyvtár)
• letéti könyvtár
• gyermekkönyvtár

A nemzeti könyvtár őrzi az összes könyvtári dokumentumot, amelyeket (egy adott időponttól fogva) az országban kiadtak. A nemzeti könyvtár javára kötelespéldányokat kell beszolgáltatnia a kiadónak. Magyarországon a nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK).

§Használatuk szerint:

• nyilvános könyvtár
• korlátozottan nyilvános könyvtár
• zárt gyűjtemény

                                                                                                                                                                   

Az első magyarországi könyvtárak

Hazánkban a 18. század második feléig csak magán könyvgyűjtemények léteztek, ezeket azonban a közönség nem látogathatta. A leghíresebb ilyenek:

• Mátyás király,                                
• Zrínyi Miklós,
• II. Rákóczi Ferenc,
• Bercsényi Miklós,
• a Nádasdy család, valamint

egyes kolostorok, illetve főpapok gyűjteményei voltak, mint például:

• a kalocsai székesegyházi könyvtárat Patachich Ádám érsek alapította 1784-ben, 15 000 kötettel.

Nem véletlen, hogy az első nyilvános könyvtárakat is felvilágosult főpapok hozták létre:

• Klimó György pécsi püspök püspöki székhelyén egyetemet szeretett volna létrehozni; a könyveket eredetileg az egyetem tudományos munkájának támogatására gyűjtötte. Az egyetem alapítására nem kapott engedélyt, de a 1774-ben 15 ezer kötetes gyűjteményt bocsátott a tanulni vágyók rendelkezésére. Ez volt Magyarország első közkönyvtára.
• Eszterházy Károly egri püspök alapította az egri főegyházmegyei könyvtárat, amit 1793. december 28-án, 20 000 kötettel nyitották meg.
• Az ország harmadik, nyilvános könyvtára a Batthyány Ignác alapította gyulafehérvári könyvtár lett; ez 1798. július 31-én alakult meg hivatalosan 30 000 kötettel.

Készítette: Ujj Dávid Bence

TEST

 forrás: http://lanahelpindesign.blogspot.ro/


Üdv a blogomban! Üdv a blogomban!


 

Tó

                      Vissza                             Tó

A tavak pusztulása.: Rövid életű, átmeneti képződmények. Megszűnésük oka: vizük eltűnik a medencéből, vagy a medence semmisül meg (feltöltődéssel vagy lecsapolódással). A tavak vízvesztése leggyakrabban éghajlatváltozás következménye.

Tavak pusztulásának típusai:

• A szárazság növekvő mértéke miatt a vízháztartás tartósan veszteségessé válik
  • Például Szahara-menti tavak
• Tavak lecsapolódása leggyakrabban úgy történik, hogy a tó vizét levezető folyó völgymélyítő tevékenysége eléri a tó peremét és annak vize a bemélyedő völgyön át lefolyik
• Tavak feltöltődése: a tóba érkező folyó lerakja a hordalékát, vagy a szél hordalékszállítása révén, vagy organikus üledékképződés révén (eutrofizáció).

Az eutrofizáció jelentése: a vízbe jutó növényi tápanyagok hatására a tavak tápanyagtartalma egyre nagyobb ⇒ túlburjánzik a vízinövényzet. A vízinövények természetes elhalása révén egyre nagyobb mértékben halmozódik fel a tó aljzatán ⇒ halpusztulás.

Tavak pusztulásának szakaszai: 

• 1. Fertő állapot: az elsekélyedő vízben az egész tófenéken megtelepedik a növényzet
• 2. Mocsári állapot: a növényzet a nyílt vízfelülethez képest túlsúlyba kerül.
• 3. Lápi állapot: alig marad nyílt vízfelület.

Egy gyönyörű hegyi tó.:

A tófogalma.: olyan szárazföldi medencében összegyűlő, tartósan megmaradó állóvíz, amely nincs vagy csak folyóvizek útján van kapcsolatban a világtengerrel. Ez utóbbi, ún. lefolyásos tavakra az állóvíz kifejezés nem pontos, mert ezek vizét vízfolyások csapolják meg.

A Földön több mint egymillió tó található. A tavak tárolják a szárazföldi víz 99%-át. Felületi kiterjedésük és vízkészletük mennyisége meglehetősen gyorsan változik: az utolsó tízezer évben bolygónk tavainak száma és összkiterjedése kb. ötödére csökkent. Korunkban csak ritkán jönnek létre új tómedencék. 

Patak

Patak

A patak kis méretű, sekély és mindössze néhány, vagy néhány tíz kilométer hosszúságú, többnyire felszíni vízfolyás. A barlangokban futó vízfolyásokat barlangi pataknak nevezik. A magyar természetföldrajz beosztása szerint a 100 km hosszúság és az 1000 km² alatti vízgyűjtő területtel rendelkező vízfolyások pataknak számítanak. A patakok csermelyektől és erektől való megkülönböztetése elnevezésük alapján nehézkes, mivel számos esetben a különböző vízfolyásokat nem a természetföldrajzi beosztás szabályai alapján nevezték el, hanem a köznyelvben elterjedt elnevezésük maradt fenn. Erre szolgál példaként az Által-ér, melynek mind hossza, mind vízhozama meghaladja a klasszikus értelemben érnek nevezhető vízfolyások ezen paramétereit.

A patakok elnevezése Magyarországon többnyire forrásukról (Bán-patak-Bánkút ( Nagyvisnyók)), a forrásukhoz közel eső településről ( Csernely-patak-Csernely, Sátai-patak-Sáta), vagy az útjuk során a partjuk mentén fekvő legnagyobb városról (Eger-patak, Gyöngyös -patak), esetleg a forrásuknak helyt adó völgyről (Hór-patak - Hór-völgy) nevezik el.

Vissza

A vizek körforgása

A vizek körforgása:

Vízkörforgás, vagy más néven hidrológiai ciklus 
a Föld hidroszférájában lévő víz folytonos és természetes körforgása, 
amelyet a napsugárzásból származó energia tart fenn. A ciklusban részt
 vesznek a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a légkör és a föld  
víztartalma. A körforgás során a víz gáznemű, folyékony és szilárd 
halmazállapotban is előfordul.

A víz földi körforgásának fizikai-meteorológiai tényezői:

- napsugárzás

- hőmérséklet

- légnyomás

- légnedvesség

- szél

Vissza

Forrás

A forrás

A források élőhelyi jelentősége:

Élőhelyi jelentősége csak a nem foglalt, természetes forrásoknak van. Ezek többnyire turistautaktól távol esnek, ezért a turizmus számára nem jelentősek, ezért nem foglalják őket. Előfordul, hogy egy forrásnak több ága is van, és ezek felszínre is bukkanhatnak. A víz felbukkanásának helyén a folyamatos átmosásnak köszönhetően tápanyagban szegény környezet jön létre, melyre jellemző az ásványi talajfelszín. Az ilyen helyeken jöhetnek létre a forráslápok, melyeknek jellemző növényei a mézgás éger (Alnus glutinosa), keserű kakukktorma(Cardamine amara), pikkelyes sás (Carex leporina), tavaszi forrásfű (Montia fontana), illetve közönséges forrásmoha (Fontinalis antipyretica). Ezek speciális élőhelyek, melyekhez ritka, védett vagy fokozottan védett növényfajok is kötődhetnek (tőzegkáka (Rhynchospora alba)).

A források kulturális jelentősége:

Mivel a források az emberiség korai szakaszában is fontos víznyerőhelyet biztosítottak, számos legenda, mítosz, vagy monda kapcsolódhat hozzájuk. Egyes helyek tradicionális zarándokhellyé váltak (pl. Pilisben található Szentkút, vagy a Dobogókőn található Nagyboldogasszony-forrás), mások a mai napig szertartások színhelyei. Vannak olyan források is, melyek a történelem során elszenvedett járványok alatt is megőrizték tiszta vizüket, ezt pedig nevükben is őrizték (pl. a Soproni-hegyvidéken található Természetbarát-forrás, mely korábban az Orvos-forrás nevet viselte).
Mivel a források az emberiség korai szakaszában is fontos víznyerőhelyet biztosítottak, számos legenda, mítosz, vagy monda kapcsolódhat hozzájuk. Egyes helyek tradicionális zarándokhellyé váltak (pl. Pilisben található Szentkút, vagy a Dobogókőn található Nagyboldogasszony-forrás), mások a mai napig szertartások színhelyei. Vannak olyan források is, melyek a történelem során elszenvedett járványok alatt is megőrizték tiszta vizüket, ezt pedig nevükben is őrizték (pl. a Soproni-hegyvidéken található Természetbarát-forrás, mely korábban az Orvos-forrás nevet viselte).

Vissza

Névjegy

Névjegy

Készítette: 

• Botos András
• Nagy-Lukács Márk

 Vissza

Munkái

Munkái

 Vissza

Főoldal

Élete

Ötévesen kezdett komponálni, első vonósnégyesét kilenc évesen írta. Tizennégy éves korában szimfóniát, további vonósnégyeseket, zongoraszonátákat és dalokat írt. Zeneelméletet magánúton, Frank Bridge-től tanult. Edward Benjamin Britten az angliai Suffolk grófságbeli Lowestoftban született 1913. november 22-én. Apja fogorvos és egyben tehetséges amatőr zenész volt.

Anyja énekes, aki éveken át a Lowestofti Kórustársaság titkári teendőit látta el. Benjamin a legfiatalabb volt a Britten-család négy gyermeke közül. A zene iránti szeretetét apja nevelésének köszönheti. Érdeklődése és tehetsége korán kibontakozott, és már ötéves korában megpróbálkozott a komponálással.

A College-ból való távozásakor kisebb utazási ösztöndíjat kapott, ebből Bécsbe szeretett volna menni, hogy Alban Bergnél tanulhasson tovább, de a College igazgatója, Sir Hugh Allen nem támogatta ötletét, így az meghiúsult.

A szöveg nem az én művem! Az eredeti szöveg a Wikipédián itt olvasható.

Vissza