Tó

                      Vissza                             Tó

A tavak pusztulása.: Rövid életű, átmeneti képződmények. Megszűnésük oka: vizük eltűnik a medencéből, vagy a medence semmisül meg (feltöltődéssel vagy lecsapolódással). A tavak vízvesztése leggyakrabban éghajlatváltozás következménye.

Tavak pusztulásának típusai:

• A szárazság növekvő mértéke miatt a vízháztartás tartósan veszteségessé válik
  • Például Szahara-menti tavak
• Tavak lecsapolódása leggyakrabban úgy történik, hogy a tó vizét levezető folyó völgymélyítő tevékenysége eléri a tó peremét és annak vize a bemélyedő völgyön át lefolyik
• Tavak feltöltődése: a tóba érkező folyó lerakja a hordalékát, vagy a szél hordalékszállítása révén, vagy organikus üledékképződés révén (eutrofizáció).

Az eutrofizáció jelentése: a vízbe jutó növényi tápanyagok hatására a tavak tápanyagtartalma egyre nagyobb ⇒ túlburjánzik a vízinövényzet. A vízinövények természetes elhalása révén egyre nagyobb mértékben halmozódik fel a tó aljzatán ⇒ halpusztulás.

Tavak pusztulásának szakaszai: 

• 1. Fertő állapot: az elsekélyedő vízben az egész tófenéken megtelepedik a növényzet
• 2. Mocsári állapot: a növényzet a nyílt vízfelülethez képest túlsúlyba kerül.
• 3. Lápi állapot: alig marad nyílt vízfelület.

Egy gyönyörű hegyi tó.:

A tófogalma.: olyan szárazföldi medencében összegyűlő, tartósan megmaradó állóvíz, amely nincs vagy csak folyóvizek útján van kapcsolatban a világtengerrel. Ez utóbbi, ún. lefolyásos tavakra az állóvíz kifejezés nem pontos, mert ezek vizét vízfolyások csapolják meg.

A Földön több mint egymillió tó található. A tavak tárolják a szárazföldi víz 99%-át. Felületi kiterjedésük és vízkészletük mennyisége meglehetősen gyorsan változik: az utolsó tízezer évben bolygónk tavainak száma és összkiterjedése kb. ötödére csökkent. Korunkban csak ritkán jönnek létre új tómedencék.